Miért fontos a kedvesség? Hogyan figyeljen partnerére a vita hevében
Darwin elmélete szerint – melyet a jelenlegi kutatások is alátámasztanak – mi, egy szociálisan érzékeny és gondoskodó faj vagyunk, az együttérzés és a másokkal való törődés ösztönös. A kedvesség interperszonális készség és ennek gyakorlására különböző módokon van lehetőség.
Mit értünk kedvesség alatt? Együttérzést, szeretetet, aggodalmat, gyengédséget, odafordulást, melegséget, támaszt a nehéz helyzetekben.
Amikor elköteleződünk a partnerünk mellett, nem csak azt a fogadalmat tesszük, hogy kitartunk mellette jóban és rosszban egyaránt, hanem törekszünk arra, hogy támogassuk őt, törődjünk vele és magunkból is kihozzuk a legjobbat.
A kedvesség ereje elképesztő, az akadályokon segít átlendülni és visszahat, ami azt jelenti, hogy mi is sokkal jobban érezzük magunkat ennek következményeként. Az egyik legnehezebb dolog a vita hevében kedves maradni, mert adott esetben igazságtalannak érezzük amit a másik mond, megbántva érezzük magunkat és szívünk szerint kígyót-békát kiabálnánk a másikra, ezzel nagyon mély morális sebeket ütve rajta.
Gyerekkorból mindannyian hozunk megküzdési stratégiákat, láttuk, érzékeltük, ahogyan a szüleink kezelték a nehéz helyzeteket és számunkra ez válik azzá a megoldássá, amit alkalmazunk életünk során. Fontos felismerni, hogy ahányan vagyunk, annyiféle módon látjuk a körülöttünk lévő dolgokat, ami nekünk természetes és szerintünk jó, az közel sem biztos, hogy a másiknak is ugyanaz.
Mindannyian egy szívószálon keresztül látjuk a világot és ha fáradtak, betegek vagyunk, akkor a tudatosságot sokkal nehezebb előtérbe helyezni. Ilyenkor kapcsolnak be a gyerekkori megküzdéseink és jönnek elő az implicit memóriából azok a stratégiák, reakciók, melyek előhívása nem igényel tudatos erőfeszítést.
(Erre szoktuk mondani, hogy ösztönből jön, de ez nem ösztönös, hanem ez tárolódott el gyerekként, amire nem emlékszünk. Ilyen például az is, hogy megtanultunk járni, beszélni, ezekre sem emlékszünk, mégis tudjuk, hiszen elsajátítottuk. Ugyanígy működik a konfliktuskezelés is többek között, mert amit láttunk, tapasztaltunk otthon, az belénk ivódott és az átéltek alapján reagálunk).
Ami számunkra könnyű, azt nevezzük komfortzónán belüli mozgásnak. Minden olyan cselekedetünk, ami nehezebb vagy stresszel járó, az kívül esik ezen a zónán és ezért érezzük nehéznek, vagy adott esetben meggyőződésünk, hogy az nem jó, nem úgy kell csinálni. Ahhoz, hogy ezeket a dolgokat megváltoztassuk, szükségünk van arra, hogy szellemi erőfeszítéssel kimozduljunk a komfortzónából a tanulási zónába. Minél többet gyakoroljuk, annál könnyebbé válik és ezáltal tágítjuk a komfortzónát is. Az ezzel járó enyhe stressz természetes, ezt azért fontos megértenünk, mert a változás enélkül nem következik be.
Egy vita során a kedvességet úgy tudjuk erősíteni magunkban, hogy megpróbálunk a másik jó és értékes tulajdonságaira koncentrálni, elfogadjuk azt, hogy nézeteltérés, véleménykülönbség mindig lesz, de ez nem a kapcsolat vagy ne adj Isten a világ végét jelenti!
Ha tudatosítjuk magunkban, hogy ez is a kapcsolat természetes velejárója és törekszünk arra, hogy ilyenkor se bántsuk a másikat, az a konfliktus megoldását is könnyebbé teszi, arról nem is beszélve, hogy a két ember között lévő szövetséget megerősíti.
A kedvesség kedvességet szül, törekedjünk a jó gondolatokra a nehéz helyzetekben is, vállaljuk a felelősséget és bízzunk a kapcsolatunkban, abban az elköteleződésben amit választottunk.
Szilágyi-Boros Sarolta
Gottman párkapcsolati tanácsadó
Felhasznált szakirodalom:
John Gottman – The seven principles for making marriage work, The Gottman Institute: A research-based approach to relationships