A szellemi rugalmasság/reziliencia szerepe a kapcsolatban

Boldogan élünk, amíg meg nem halunk… Ez az elképzelésünk, amikor találkozunk egy másik emberrel, akivel minden nagyon jól működik, szerelmes összebújások, nagy beszélgetések, séták és minőségi együtt töltött idő az, ami jellemzi a közös napokat. Mindenkinek az a célja, hogy egy biztonságos, őszinte, intimitásban megélt kapcsolatot alakítson ki! A hétköznapok azonban kihívásokat hoznak, és ez rengeteg stresszel, feszültséggel járhat! Például elveszítjük a munkánkat, vagy éppen új munkahelyre megyünk, megbetegszünk, gyermekünk születik, mások harsányan véleményt formálnak rólunk, vagy minősítenek, kevesebb pénzünk lesz és még lehetne sorolni napestig. Ezek mind olyan tényezők, amik megtörik a tökéletesség idilljét és ha nem vigyázunk, könnyen sérülhet az a mély intimitás, amit a kezdetekben kialakítottunk a másikkal.

A hullámvölgyek és konfliktusok elkerülhetetlenek, jönnek-mennek, de a bizalom, a nyílt és őszinte kommunikáció, az igényeink megfogalmazása, a közös rituáléink megtartása a nehéz időkben is, segít túllendülni ezeken.

Túl sokan akarunk és várunk el tökéletes kapcsolatot, pedig olyan nincs. Ehelyett törekedniük kellene egy olyan rugalmas kapcsolatra, amely képes ellenállni minden olyan nehézségnek, amit az Élet az utunkba sodor.

A rugalmasság jobb, mint a tökéletesség!

A reziliencia vagy szellemi rugalmasság a nehézségekből és a stresszes helyzetekből való kilábalás képessége! Azt mutatja, hogy amikor problémánk adódik, mennyire tudjuk azt rugalmasan kezelni és ezáltal saját magunk számára lehetővé tenni a helyzet pozitív kimenetelét, a kezdeti negatív tapasztalatok ellenére.

A kutatások következetesen azonosítják és alátámasztják a szellemi rugalmasság előnyeit! Egy nemrégiben készült tanulmány például azt igazolta, hogy a nagyobb reziliencia kevesebb szorongással, depresszióval, nagyobb elégedettséggel és pszichológiai jóléttel jár együtt (Padmanabhanunni és tsai., 2023). Azáltal, hogy igyekszünk a problémához máshogyan állni, – nem arra fókuszálunk, hogy ,,mekkora a baj” vagy, hogy ez mennyire megoldhatatlan, hanem törekszünk egyrészt elfogadni, hogy most ez van, másrészt megtalálni a módját annak, hogy adott helyzetből miként tudjuk kihozni a legtöbbet és a legjobbat – egyértelműen segíti a szellemi rugalmasságunk növekedését, ami a hosszútávú pszichológiai jól-létünk elengedhetetlen feltétele.

Azok az emberek, akiknek nagyobb a szellemi rugalmassága, jobb stresszmegoldó készségről, nagyobb szellemi fejlődésről és minőségibb interperszonális kapcsolatokról számolnak be, tehát a reziliencia nem csak önmagunknak hasznos és jó, hanem a kapcsolatainkat tekintve is számos előnnyel jár.

Mit tehetünk azért, hogy a kapcsolatunk rugalmasabb legyen?

1. Ahogyan nekünk, úgy a partnerünknek is szüksége van arra, hogy megértsük, elfogadjuk az érzelmeit, megéléseit, be tudjuk azonosítani a kiváltó okokat és megfelelő odafordulással, jelenléttel, figyelemmel kezeljük azokat. Éppen emiatt javasolt az, hogy ne mélyedjünk bele érzelmileg mély beszélgetésbe, ha stresszesek, fáradtak, kialvatlanok, éhesek vagyunk vagy bárminek a befolyása alatt állunk, mert ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy nem látunk tisztán és torz, impulzív reakcióink lehetnek egy olyan helyzetben, amikor a másik félnek megnyugtatásra lenne szüksége!
2. A kapcsolatunk az életünk része, de nem lehet az egész életünk! Szükségünk van olyan tevékenységekre, baráti kapcsolódásokra, kreatív alkotásra, önmagunkkal eltöltött időre, ami feltölt. A kutatók ezt én-komplexitásnak nevezik, és azt igazolták, hogy valaki minél jobban kiteljesedik önmaga megismerésében, annál inkább lesz ellenálló a stresszel szemben. (Ryan és tsai., 2005).
3. Ketten a Világ ellen! A ,,Mi” tudat segít emlékezni arra, hogy ugyanabban a csapatban vagyunk, nem pedig egymás ellen! Egy példa erre, ha társaságban vagyunk vagy bárhol, ahol minket mások is körül vesznek, egy beszélgetés, vagy vita során nekem a partnerem mellett kell lennem, még akkor is, ha eltér a véleményem. Ezt otthon, négyszemközt lehet tisztázni, de mindig, mindenben vele és együtt kell lennem másokkal szemben, ez a ,,Mi” tudat!
4. Minden olyan esetben, amikor a partnerünknek a miénktől eltérő véleménye van, az egy tanulási lehetőség arra, hogy megpróbáljuk a másik szemszögén keresztül is meglátni az adott helyzetet, ezáltal is növelve a saját szellemi rugalmasságunkat. Ha a másik fél azt érzi, hogy szeretnéd megismerni az ő álláspontját, meg akarod érteni azt és úgy, ahogy és ami benne zajlik, ez szintén nagyban erősíti a két ember szövetségét és biztonságosságát egymás számára! Sokan esünk abba a hibába, hogy el akarjuk kerülni a konfliktusokat, pedig valójában ezek a viták segítenek megerősíteni két ember kapcsolatát és az együtt növekedés lehetőségét kínálják!
5. Legyünk ott egymásnak! Legyünk egy pár, támogassuk a másikat, figyeljünk oda a szükségleteire és igényeire, valamint fogadjuk el, hogy ő nem mi vagyunk, ezért neki más megélései vannak, más érzései ugyanarról a helyzetről és nekünk kötelességünk az ő szemszögéből is megvizsgálni a történteket, mert ez közelebb visz egymáshoz!
6. Megbirkózni együtt! A stresszkezelés mindkét fél felelőssége kell, hogy legyen. Annak érdekében, hogy párként jobban megbirkózzunk a nehéz helyzetekkel, mondjuk el a partnerünknek, hogy mit érzünk, mi játszódik le bennünk, mi az, ami félelmetes esetleg és mondjuk el neki, hogy hogyan tudna abban a helyzetben jól segíteni, mire van szükségünk ahhoz, hogy oldódjon a feszültség. A társunknak úgy tudunk segíteni, ha ő kerül stresszes helyzetbe, hogy kifejezzük empátiánkat, egyértelművé tesszük, hogy mellette állunk és ott vagyunk vele, az ő oldalán, segítünk kielemezni a történteket és adott esetben egy másik perspektívát találni.

Fontos tudnunk, hogy a szellemi rugalmasság nem egy velünk született adottság, hanem egy olyan készség, amelyet fel lehet építeni, folyamatosan lehet fejleszteni és tanulni, ezt pedig azért érdemes tennünk, mert könnyebb és jobb minőségű életet élhetünk ezáltal!