Miért okozhat függőséget az alkohol?

Az alkoholfüggőség súlyos, kiterjedt állapot, amellyel emberek milliói küzdenek.

Bár sokan tisztában vannak a lehetséges egészségügyi következményekkel, az alkohol továbbra is elterjedt és kedvelt, erős hatású, addiktív anyag, amely befolyásolja az agy működését, a testi reakcióinkat és a viselkedésünket is.

A testre gyakorolt ​​hatásától függetlenül az alkohol egy dologra szinte biztosan jó a kezdeti szakaszában: eufória érzést kelt és tompítja a negatív érzéseket – átmenetileg. Az agyunk úgy van bekötve, hogy az élvezetes viselkedésekre/érzésekre összpontosítson, amelyek stimulálják a jutalomközpontját. (a striatumot) Az agy más, fontos területei is érintettek, (köztük az amygdala és a prefrontális kéreg), melyek az agy jutalmazási rendszeréhez kapcsolódnak, ezért érezhetjük úgy, alkoholfogyasztást követően, hogy javul a közérzetünk, csökken a szorongás és a stressz érzete bennünk.

Az alkohol és az agy jutalmazó rendszere közötti kölcsönhatások megértésének egyszerű módja, ha a szerhasználati zavarokat egy olyan ciklusnak tekintjük, amely három fázisból áll: jutalomérzés, jutalomcsökkentés és „működési nehézségek” (a végrehajtói funkciók gátlása). Minden fázisban a függőség egyre intenzívebbé válik, és a használó egyre kevésbé lesz képes abbahagyni az ivást, vagy a ,,jó” állapot eléréhez egyre többet kell fogyasztania. Ha innen próbáljuk nézni a függőséget, szerhasználatot, akkor könnyen megérhetjük, hogy sokan hogyan „eshetnek bele” egy szerhasználati zavarba anélkül, hogy észrevennék azt.

1. fázis: Jutalomérzés

A kialakuló alkoholfüggőség első fázisa – az alkohol fogyasztása – kifejezetten a jutalom hatása miatt történik. Sokan használják ezeket a hatásokat a társadalmi környezet által okozott gátlások és szorongás csökkentésére. Bár sok ember tapasztalta már ezt a viselkedést és következményeit, ez a ,,kellemes tevékenység” egyeseknél napi szokások kialakulásához vezethet.

Attól függően, hogy valaki milyen gyakran fogyaszt alkoholt, az agy tovább növeli az „izgalom” érzését, és végül motiválja az alkoholfogyasztást. Ez aztán bátorított viselkedési mintává fejlődik, amely „izgalomba hozza” az egyént az alkoholfogyasztás miatt. Ez az izgalom alkoholfogyasztási késztetéssé vagy sóvárgássá válik. Az agy megtalálja a módját annak, hogy az alkoholt más információkkal, például emberekkel, helyekkel és dolgokkal (pl. sportjátékokkal, baráti összejövetellel) társítsa, ahol általában alkoholfogyasztás is társul az eseményekhez/találkozásokhoz.

Ez a ciklus számos szerhasználati rendellenesség és egyéb függőségek alapjává válhat. Nem ritka, hogy az étkezés, a szex, a kábítószerek és még az impulzív viselkedések (pl. vásárlás) egészségtelen megküzdési stratégiákká válnak a negatív érzelmek ellen. A mentális egészséggel kapcsolatos kihívások, például a depresszió vagy a szorongás, a stresszes helyzetek és a stresszes környezet elől való menekülés gyakran eredményeznek valamilyen szerhasználati zavart, hogy a használó jobban érezze magát, csökkentse a benne felhalmozódott feszültséget.

2. fázis: Jutalomcsökkentés

A kialakuló alkoholfüggőség második szakasza az, amikor sokan felismerik, hogy problémájuk van, mivel ez általában magában foglalja az alkoholfogyasztással kapcsolatos negatív tüneteket. Ebben a szakaszban sokan nemkívánatos elvonási tüneteket tapasztalnak, miután abbahagyják az ivást, például fokozott stresszt, ingerlékenységet, örömérzet hiányát, alvászavarokat, fokozott szorongást és még sok más negatív érzést.

Amint ez a fázis elkezdődik, az ivás kevésbé az élvezetről, mint inkább a „jó” érzés eléréséről szól, ami egy olyan ciklust eredményez, melyet alkoholfogyasztási zavarnak neveznek.

3. fázis: „működési nehézségek” – a végrehajtó funkció zavara

A végrehajtó funkció az agyműködés három fő típusára utal: munkamemória, mentális rugalmasság (reziliencia) és önkontroll. A harmadik fázisban az alkoholtól való fizikai és érzelmi függőség alapvetően befolyásolja a végrehajtó funkció működését.

Amikor az alkoholfüggőség eléri ezt a fázist, az agy leterhelődik az alkohol hatására, ami csökkenti a mindennapi életben szokásos feladatok és felelősségek teljesítésének képességét. Sok esetben téves emlékeket produkál és mivel csökkennek a kognitív gátlások, ezért a helyzetek kezelése, a reakcióink is mások, mint a józan állapotban.

Ez a fázis általában súlyosabb alkoholfogyasztási rendellenességeknél figyelhető meg, és speciális kezelési tervet igényelhet ahhoz, hogy valaki felépüljön. Ez a ciklus elég sokáig fennálllhat, sokan évtizedekig küszködnek, mire valóban felismerik, hogy alkoholfogyasztási zavaruk van, és úgy döntenek, hogy segítséget kérnek.

Az alkoholmérgezésnek több szakasza van:

1., Szubliminális mérgezés

0,01 és 0,05 közötti véralkoholszint (BAC – Blood Alcohol Content) az alkoholmérgezés első szakasza. Nagyon sok esetben nem tűnik az egyén ittasnak, de az érzékelése, ítélőképessége már változhat és ebbe a szakaszba általában már egy ital után belép, függően a kortól és a testsúlytól.

2., Eufória

Az ivás kezdeti szakaszában az agy több dopamint szabadít fel, ami az öröm érzetéhez kapcsolódik. Az eufória során nyugodtnak és magabiztosnak érezheti magát, de előfordulhat, hogy a memória már kissé károsodott. Ezt a stádiumot gyakran „bénulásnak” nevezik, amikor a véralkoholszint 0,03 és 0,12 között van.

3., Izgalom

Ebben a szakaszban, ha a véralkoholszint 0,09 és 0,25 között van, akkor az már részegség. Az ilyen mértékű mérgezés a halántéklebenyt és homloklebenyt érinti. A túl sok ivás az egyes lebenyek szerepére jellemző mellékhatásokat okozhatja, beleértve a homályos látást, a beszéd- és hallászavart, valamint a kontroll hiányát. Az érzékszervi információkat feldolgozó parietális lebeny is érintett, emiatt előfordulhat, hogy a finom motoros készségek gyengülnek, és a reakcióidő lassabb. Ezt a szakaszt gyakran hangulati ingadozások, ítélőképesség romlása, sőt hányinger vagy hányás jellemzi.

4., Zavar

A 0,18-0,3 közötti véralkoholszint gyakran tájékozódási zavarnak tűnik, itt már a mozgás koordinálatlan. A kisagy, amely segíti a koordinációt, érintett és ennek eredményeként segítségre lehet szüksége a járáshoz vagy az álláshoz. Ebben a szakaszban valószínűleg (átmeneti) eszméletvesztés vagy rövid távú memóriavesztés is előfordulhat. Ez annak az eredménye, hogy a hippocampus, az agy azon régiója, amely az új emlékek létrehozásáért felelős, nem működik megfelelően. Magasabb fájdalomküszöb is lehet, ami növelheti a sérülés kockázatát.

5., Kábulat

Ha a véralkoholszint eléri a 0,25-ös értéket, akkor alkoholmérgezésre utaló jelek lehetnek. Ilyenkor minden szellemi, fizikai és érzékszervi funkció súlyosan károsodott. Magas az elájulás, a fulladás és a sérülés kockázata.

6., Kóma

0,35-ös véralkoholszintnél fennáll annak a veszélye, hogy kómába kerül. Ez a légzés és keringés, a motoros reakciók és a reflexek károsodottsága miatt következhet be és ebben a szakaszban az alkoholt fogyasztó személy a halál kockázatának van kitéve.

7., Halál

A 0,45 feletti véralkoholszint halált okozhat alkoholmérgezés vagy az agy szervezetének létfontosságú funkcióinak szabályozásának hiánya miatt.

Az alkohol egyéb hatásai a gondolkodásra és az egészségre

Az elmosódott beszéd, a motoros károsodás, a zavartság és a memóriaproblémák csak néhány gyakori következménye az alkoholfogyasztásnak. Ez az ivókat hajlamosabbá teheti a balesetekre, sérülésekre és erőszakos viselkedésre. Az alkohol a halálos égési sérülések, fulladások és gyilkosságok több mint felében szerepet játszik. Szintén jelentős tényező a közepesen súlyos vagy súlyos sérüléseknél, öngyilkosságoknál és szexuális zaklatásoknál.  A halálos balesetek 40 %-ban az alkohol játszik szerepet.

Az erős alkoholfogyasztás kockázatos szexuális viselkedést is eredményezhet, mint például a védekezés nélküli szex, ami nem kívánt terhességhez vagy nemi úton terjedő betegségekhez vezethet. Ezek az alkoholfüggőség hatásai egész életen át tartó következményekkel járhatnak.

A társítható egészségügyi károsodások szinte minden funkcióra kiterjednek. Kutatások igazolták, hogy számos tényező növelheti a kóros egészségügyi állapotok és az alkohollal összefüggő halálesetek valószínűségét. Ide tartozik az elfogyasztott alkohol mennyisége, a fogyasztás gyakorisága és az elfogyasztott alkohol típusa.

Több mint 20 olyan kóros/káros egészségügyi állapot létezik, amelyek közvetlenül összefüggenek az alkoholfogyasztással Az alkoholfogyasztással kapcsolatos betegségek leggyakoribb formái közé tartozik:

• Májbetegségek
• Szív- és érrendszeri megbetegedések
• Az immunrendszer gyengesége
• Emésztési zavarok
• Magas vérnyomás
• A rák többféle formája

• Depresszió, szorongás
• Szívinfarktus és agyvérzés
• Magzati alkohol szindróma
• Cukorbetegség
• Rohamok

Magyarországon a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) nyilvános adatai alapján 3-szor több férfi követ el öngyilkosságot, mint nő (depresszió ,,szövődménye”), továbbá a férfiak 2,5-szer gyakrabban halnak meg májbetegségben, mint a nők.

Ahhoz, hogy elindulhassunk a gyógyulás útján, fontos felismernünk és belátnunk, hogy problémáink vannak az alkohollal. A hosszútávú gyógyulás feltétele, hogy feltárjuk a fájdalom forrását, ami miatt ehhez a csillapítási formához nyúlunk. Ez általában egy hosszabb terápiás folyamat eredménye lehet, de érdemes időt, energiát befektetni, annak érdekében, hogy életünk hosszabb és jobb minőségű legyen.